Az élet digitális nomádként

Leléptem Thaiföldre

Leléptem Thaiföldre

Megérkeztem Phuketre

2015. június 24. - KovacsMate

Kissé vegyesek az érzéseim Phukettel, a földi "paradicsommal" kapcsolatban. Utolsó írásom óta annyi történt, hogy este elbúcsúztam mindenkitől, akit megismertem Bangkokban és megbeszéltük, hogy a túránk végén, még újra összefutunk itt, mielőtt mindenki hazamegy. Hajnalban mentem ki a reptérre, mert jó ötletnek tűnt spórolni 300 bahtot azon, hogy korábbi repülővel megyek. Arra viszont nem gondoltam, hogy így nem fogok tömegközlekedéssel menni, tehát maradt a taxi, és máris ugyanannyira jött ki, mintha értelmes időben mentem volna. A lényeg, hogy többet nem fogom elkövetni ezt a hibát. Ha eddig nem említettem volna, mindig mondani kell a taxisofőröknek, hogy kapcsoljanak órát. Jó példa, hogy egy fülöp-szigeteki csaj este 500 bahtért ment ki a reptérre, ami nekem taxiórával 270-ért sikerült.

10988269_10206793714062180_7804697500340942797_o.jpg

Készítette: Ayra Velasquez Dimaapi

Az utat végigaludtam, és leszállás után mentem egyenesen a buszhoz ami a városba visz, mert a reptér gyakorlatilag a másik végén van a szigetnek, mint ahol a város. Útközben kiderült, hogy ahova menni szeretnék (Phuket Town) ott ez a busz nem áll meg, csak a külvárosában, szóval le is szálltam a Tesco mellett. Egy helyi lány szállt még le itt, meg is kérdeztem, hogy van-e valami busz innen, vagy hívjak egy taxit, mire a válasz az volt, hogy itt nincsenek nagyon taxik, a legegyszerűbb, ha megkérek egy motorost, hogy vigyen be a városba. Itt kicsit felhúztam a szemöldököm, hiszen volt nálam egy túratáska és egy sima hátizsák is, ami együtt azért egy elég nagy csomag. Néztem rá, hogy most viccelt vagy ezt így komolyan gondolta, de mivel eltelt pár másodperc farkasszemezés, kénytelen voltam beismerni, hogy ő ezt tényleg egy megoldásnak tartja. Elmondtam neki, hogy azért ennyi cuccal nem mennék motorozni, főleg nem azután, hogy láttam mi történik Bangkokban. Erre rám nézett és mondta, hogy "jó akkor elviszlek majd én". Az egyik barátja kijött érte, így elmentünk egy másik kis településre a szigeten, ahol átszálltunk az autójába és elhozott egyenesen a hostel elé. Útközben ahogy beszélgettünk megtudtam, hogy igazából nem is ment volna semerre, csak miattam kocsikázik most egy 20 kmt, amit így magyar szemmel elég elképzelhetetlennek tartottam. Még mindig meg tudnak lepni a thaiok a kedvességükkel.

blogra.png

10 óra volt és már meg is érkeztem a hostelbe, amire a korábbi hányattatásaim után nem is számítottam. Gyorsan becsekkoltam, és megmutatták a szobám. Egy amerikai lány, Lisa volt még itt a 4 ágyas szobában, szóval elég sok helyünk volt, és pár perc beszélgetés után meg is egyeztünk, hogy ha már minden ilyen jól alakul neki az utolsó nekem az első napomon Phuketen, menjünk is el a partra. A thai lánytól kaptam egy tippet, hogy a Pattong beach a legjobb, szóval vettünk is gyorsan egy kis kaját és buszra szálltunk. Lisaról kiderült útközben, hogy gyakorlatilag folyamatosan utazik és haza csak ritkán látogat, most például japánba megy, hogy nyelvet tanítson és közben nyelvészként megtanulja számára hetedikként a japánt. 

Mikor odaértünk a partra, kicsit elfogott az a "na ezért jöttem hangulat", ahogy megláttam ezt a hatalmas homokos partot, ahol a strandolók és a szörfösök váltották egymást. Sajnos azért nem tartott ez sokáig, mert úgy döntöttünk inkább fizetünk egy napernyőért és matracért, de legyenek biztonságban a cuccaink. Ez a lépés viszont hiba volt. Gyakorlatilag a parton az összes árus megrohamozott minket, hiszen azt látták, hogy egy fehér férfi és egy fekete nő fizetett valamiért. Mindketten egyértelműen turisták voltunk, akik feje fölött megjelent a dollárjel. Thaiföldön nagyon nem illik az elégedetlenséget kifejezni, ezért próbáltam a "menj már innen" mosolyommal és bólogatással kifejezni, hogy nem kell nekünk se legyező, se napszemüveg, se gurulós bőrönd, se asztalterítő. Az egészben az volt a legszörnyűbb, hogy gyakorlatilag nem volt 5 nyugodt percünk, folyamatosan odajött valaki árulni a portékáját. Mindenesetre akármennyire is próbálták elrontani az árusok, azért a tengerparttal és pár méteres hullámokkal nem versenyezhetnek, így is jól éreztük magunkat. 

 

A photo posted by Kovács Máté (@kovacs_mate) on

Ezután bejártuk a várost, amíg kerestünk valamit enni. Nekem már kicsit sok volt az utcai kaja, szóval beültünk egy étterembe, ahol egy pad thait ettem. Jobb ha tudjátok, hogy bár Thaiföld még magyar szemmel is olcsónak tűnik, azért itt sincsen kolbászból a kerítés, gyakorlatilag mindenért fizetned kell. Plusz az ételek, amik a legolcsóbbak, annyira kis adagok, hogy otthoni lakomákhoz szokott gyomorral, nem igazán lehet jóllakni velük. Fogának üzenem, aki nemsokára meglátogat, hogy készüljön fel, hogy három főfogást fog kérni. :)

Este kicsit hiányzott a Bangkokban összeszokott csapat, és nem is nagyon volt itt semmi élet a hostelben, szóval csak beszélgettünk kicsit majd lefekvés előtt még elbúcsúztunk. Az volt a tervem, hogy megmutatom neki mi a fröccs, de itt borok nincsenek, és bár fél óra gyaloglás után találtunk egy boltot, ahol chilei import borokat árultak, azért az átszámítva 5000 forintos árat kicsit soknak találtam.

Ma úgy tűnik, hogy egyedül leszek a szobában, holnap pedig költözök egy másik hostelbe, mert elkövettem azt a hibát, hogy a legolcsóbbat választottam. Maga a hely amúgy nem olyan rossz, csak nagyon messze van a parttól és  hiányzik a vendégszeretet a recepciósokból. Mindenesetre kinéztem már a következő helyet, ami közelebb lesz a parthoz és így a következő írásomban remélhetőleg már arról is mesélhetek, milyen szörfözni. Szóbal ez Phuket, itt terveztem maradni elég sokáig, de előfordulhat, hogy elutazok inkább valami kisebb kevésbé mainstream szigetre, hogy újra mindennel elégedett legyek.

(Az előző írásom kikerült az index2-re, szóval ha onnan jöttél és szeretnél a továbbiakban is értesülni az újabb posztokról, akkor lájkold a blogot Facebookon légy szíves.)

A bejegyzés trackback címe:

https://leleptem.blog.hu/api/trackback/id/tr897568938

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása