Mivel az elmúlt időszakban többen is megkérdezték, hogy hogyan válhatnának szabadúszóvá, ezért úgy döntöttem összefoglalom, milyen tapasztalatokat szereztem eddig. Ha nem ismersz személyesen, annyit tudnod kell, hogy én két évet dolgoztam iOS fejlesztőként, mielőtt erre a pályára léptem, mindez márciusban történt és azóta sem haltam éhen, amit én már abszolút sikernek könyveltem el. Mivel így 9 hónapról beszélünk, nem arról van szó, hogy én így éltem le az életem és kitanultam minden csínját ennek a munkatípusnak, de ezen idő alatt megpróbáltam mindig fejleszteni magam és tanulni a hibáimból. Így bár milliomos nem lettem, úgy érzem a pályám határozottan felfelé ível és egy fenntartható “üzletet” sikerült létrehoznom. Tehát ennyi bevezető után következzen a cikk tartalma.

Miért?

Az első kérdés, amelyet érdemes feltenned magadnak az az, hogy miért is akarsz szabadúszóvá válni? Ha az a célod, hogy kiszabadulj a szokásos 9-től 5-ig tartó mókuskerékből és többet ne keljen dolgoznod, akkor van egy rossz hírem, ez nem egy passzív jövedelem, az ember ugyancsak a szabadidejét cseréli pénzre. Természetesen jó projektekkel hasonló jövedelem eléréséhez kevesebb munkaórát kell dolgoznunk, így ha az ember nem nagyravágyó, akkor jóval nagyobb szabadságot szerezhet. Ezt tettem én is, amíg Thaiföldön utazgattam és közben éppen csak annyit dolgoztam, hogy a felszínen tartsam magam.

Az én miértem nem csak a szabadság volt, mivel vállalkozni szeretnék a jövőben, így olyan elengedhetetlen tapasztalatokat szerezhetek meg ezen időszak alatt, amely később nagyon jól jöhet. Hiszen végső soron egyéni vállalkozónak lenni olyan, mintha az ember egy egyszemélyes cég lenne, mondhatni A “kft” én vagyok! (nem kft de erről majd később)

A legtöbbet feltett kérdés az irányomban az, hogy honnan szerzem a projekteket, amiken dolgozok. Erre viszont nem tudok konkrét választ adni, hiszen nincs egy fő oldal, ahonnan behozom a projekteket. 

Nem vagyok fent semmilyen freelancer oldalon sem, mivel nem akarok árban versenyezni az indiaiakkal és tudásban pedig a senior fejlesztőkkel. Jelenleg a TopTal nevű weboldalt azért nézegetem, mert egész érdekesnek tűnik és lehet ki is próbálom a jövőben.

Amennyiben most kezdesz, a legelső ügyfeleid mindenképp a kapcsolati tőkédből fognak kikerülni. Ha jól emlékszem az első projektemet úgy szereztem, hogy az egyik ismerősöm ismerőse keresett épp egy iOS fejlesztőt a mobilalkalmazásához és a közös ismerősünknek eszébe jutott, hogy az én munkaköröm nemrég változott meg LinkedInen szabadúszóra. 

Ezt követően nagyrészt magyar startupokkal dolgoztam, amely projektek ugyancsak a kapcsolati tőkémből adódóan pottyantak az ölembe.

Szerintem a legfontosabb, hogy az embernek saját magának kell reklámoznia és hirdetnie amerre csak tudja, hogy ő bizony szabadúszó és ha valakinek épp kell egy fejlesztő, akkor üljenek le beszélgetni valamikor. 

Az elmúlt időszakban volt már kliensem, akit egy meetupon ismertem meg, volt aki segítséget kért a nomad chaten az iOS topicban és végül én fejeztem be, amivel küszködött és volt Redditről is. Ezeket a megbízásokat nem úgy szereztem, hogy pályáztam egy projektre egy hasraütésszerű számmal, majd a 40 ajánlatból engem választottak, hanem volt egy probléma, amelyet megoldottam számukra, majd később tudták, hogy az ilyen típusú problémák megoldására itt vagyok én. Ez természetesen azt is jelentette, hogy volt hogy ingyen dolgoztam valakinek egy 1-2 órás feladaton, amelyet tekinthetünk befektetésnek is. A lényeg, hogy az embert minél többen megismerjék mert egy-egy elégedett ügyféltől számíthat arra, hogy ha neki vagy valamelyik ismerősének szüksége lesz egy fejlesztőre, te leszel az első, akit megkeresnek.

Pont ezért is, én nem hiszek az önéletrajzban. Bár el van készítve, a legtöbb projektem esetében nem számított mi van benne. Amit viszont hasznosnak tartok, bár még csak úton van számomra az a saját portfólió weboldal. (Már megvettem a matekovacs.com domaint, de egyenlőre nem ültem le elkészíteni) Ez azért jelenthet többet, mert szerintem többet számít, hogy az ember mit tett már le az asztalra, mint sem az, hogy melyik egyetemen tanulta meg azt, amilyen technológiával jelenleg dolgozik. Ismerek olyan fejlesztőket, akik nem is tanultak tovább, ám önmaguk képzését sosem hagyták abba, és ezáltal azonos vagy akár mélyebb tudással is rendelkeznek egy-egy területen. A különbség annyi, hogy ők nem kaptak egy papírt a végén. Persze nem akarok állást foglalni, hogy kell-e a papír, hiszen én is jelenleg csinálom a mesterképzést és például a kapcsolati tőkém kialakításában jelentős szerepet játszott, hogy a BME-re járok rengeteg hasonló érdeklődésű emberrel együtt. Az mindenesetre tény, hogy ugyanazt a tudást az informatikai területen már meg lehet szerezni a hagyományos intézmények nélkül is. (edx.org, Coursera, iTunes University)

Tegyük fel, hogy eddig minden frankó, már megvolt az első projekted, aztán azt veszed észre, hogy elkezdtek megkeresni egyre több projekttel és úgy néz jobban megy a biznisz mint rókának az üvegtigrisben. Itt jön a következő buktató, amelyet én személy szerint tapasztaltam meg. Ez pedig az, hogy nem szabad minden megbízást elvállalni. Elsőre természetesen kecsegtető, hogy lehet keresni egy csomó pénzt, de a több munka egyidejűleg rosszabb koncentrációhoz, a határidők csúszásához és végső soron elégedetlen ügyfelekhez vezet. Ez pedig bár ideiglenesen ugyanúgy bevételhez juttat, hosszútávon nem érdemes erre alapozni, hiszen ők nem fognak tovább ajánlani, sőt lehet lebeszélik az ismerőseiket, hogy veled dolgozzanak. Ha nagyon szeretnék egy analógiát ráhúzni erre, akkor talán az lenne, hogy ha van egy fa, ami maga a karriered, akkor minden egyes alkalommal, amikor új projektet kezdesz, akkor ezen a fán egy új hajtás nő ki, amelyből később további hajtások kelhetnek ki és szépen nőhet a fád, amennyiben viszont egy-egy ilyen hajtás elhal, akkor az nem szolgálhat alapul a továbbiakban való terjeszkedéshez az adott ágon. Emellett pedig szükségszerű a fákat néha megmetszeni, hogy azok a hajtások, amelyek nem jó irányba nőnek ne is foglalják a fa erőforrásait a megfelelő ágak növekedése elől.

Szóval ennyit a projektekről, ideje áttérni arra, hogy hogyan dolgozzunk. Elsősorban ajánlom mindenkinek a The clean code nevű könyvet átolvasásra, hiszen ha az ember egyedül dolgozik, akkor nem lehet lepasszolni a munkát másnak és bizony minden strukturális hiba, amit az ember elkövet később sokkal több idő veszteséget jelenthet, mint amit az adott pillanatban megspórolhatunk.

A másik könyv, amit mindenkinek ajánlanék, nem csak ezen a területen dolgozóknak, az Richard Koch könyve “The 80/20 principle”, amely ismerteti Pareto törvényét, mely azt jelenti, hogy az eredmény 80%-át a munka 20%-a adja. Ezt szemelőt tartva érdemes előre megtervezni, hogy mivel fogunk dolgozni, és hogyan osszuk be az időnket. Amúgy hosszan tudnám sorolni azokat a könyveket, amelyek nekem személy szerint jelentősen megváltoztatták a gondolkodásom az elmúlt évben, de ezt talán egy másik posztban kifejtem.

A munka tekintetében, amit fontosnak tartok még megjegyezni, hogy lehet hibázni! Sőt, mindenki hibázik így kár eltitkolni. Ha elfelejtettem megválaszolni egy emailt, vagy sikerült egy bugot létrehoznom, amely szemet szúr a tesztelés során, akkor nem az a megoldás, hogy kifogásokat kitalálunk és reménykedünk, hogy elhiszik. Személy szerint híve vagyok az egyenes beszédnek és ha elrontok valamit, akkor azt bevallom. Ettől elsőre kicsit féltem, amikor küldtem egy e-mailt az egyik kliensemnek, hogy igen ezt itt én rontottam el személyesen, nem az Apple rendszere vagy a fejlesztői felület hibás, illetve a levélre sem azért nem válaszoltam, mert megette a kutyám. A válaszok meglepően szimpatikusak voltak majdnem minden esetben. Általában valami olyasmi, hogy kösz, hogy szóltál, mind hibázunk néha.

Ezen rövid időszak alatt azt tapasztaltam, hogy a folyamatos kommunikáció nagyon sokat segít az elégedett ügyfelekhez. Ezalatt pedig azt értem, hogy ha van egy határidő, akkor nem az van, hogy hírzárt tartunk a határidő napjáig, majd akkor adunk neki egy verziót, amellyel vagy elégedett vagy nem, hanem folyamatos kisebb iterációk alapján végezzük a fejlesztést, minden egyes feature után küldünk egy verziót, amelyet tesztelhetnek és a problémákkal hamarabb szembesülhetünk. Ebben persze semmi új nincs, az agilis fejlesztési módszertan egyik alapeleme, amelyről bár korábban is tanultam, és végül Madridban egy egyetemi program keretében tanulhattam róla egy hétig. Utólag azt mondom, hogy nem csak a bulik voltak jók, köszi!

A pénzügyi illetve jogi oldaláról nem szeretnék nagyon beszélni, hiszen azt annyiféleképpen lehet csinálni, hogy hosszú lenne felsorolni is. Könyvelőre szükséged lesz az biztos. Én személy szerint egyéni vállalkozóként csinálom jelenleg. 

Kösz, hogy elolvastad, amennyiben tetszett és szeretnél még hasonlókat olvasni, kérlek likeold a blogom facebook oldalát!

Ha freelancer vagy dolgozhatsz a kanári szigetekről is akár!